Próbáltam rákeresni a neten, milyen szakkifejezés van arra a családformára amiben mi élünk. Nem találtam. A legtöbben csak két szóval jellemzik: nem normális. Jelenleg vagyok én, mint szülő és nevelőszülő, a két fiam, L és Zé, a két nevelt gyerkőcöm Bebe és Lili, valamint hamarosan Manóka érkezik a családba.

Nagyon megörültem a hírnek mikor felhívtak, hogy Manóka aki 9 hónapos új családot keres. Átgondoltam gyorsan a helyzetünket, és úgy röpke egy ezred másodperc alatt rá is vágtam a kérdésre a választ, persze, hogy érdekel. Manóka jelenleg ideiglenes nevelőnél van, de hosszabb távra keres kiadó albérletet all inclusive ellátással és kifogyhatatlan szeretettel. Lassan összecsiszolódik a mi kis ...

  Mikor gyermekünk kezd növekedni, minden szülő elgondolkozik azon hogyan is fogja majd felvilágosítani a szexualitásról gyermekét. Nem mindegy a hogyan, hiszen nagyban befolyásolhatja majd gyermekünk hozzáállását e téren akár később is. Az sem mindegy mikor beszélünk erről vele, hiszen akár akaratlanul is találkozik a témával a médiában, a közösségben.

L 12 éves lesz, így ő már átesett ezen a tűzkeresztségen, mikor komolyan elbeszélgettünk a nemiséget és a szexualitást érintő kérdésekről. Nem volt feszengős, egy szokásos "beszélgetős" sétánk alkalmával vetettem fel a témát, és ő nyitott volt rá, mert is kérdezni. Aminek nagyon örültem. Én sem éreztem kínosan magam, természetesnek tűnt minden ahogy ...

Bár több nevelőszülő kollégám is figyelmeztetett, ne menjek nevelt gyerekekkel együtt boltba, én mégis úgy gondoltam, hogy gond nélkül bevállalom velük a nagy bevásárlást. Egyedüli szülőként amúgy sincs túl sok választási lehetőségem.

Mielőtt beléptünk a hipermarketbe, átvettük a szabályokat. L és Zé már rutinosak, tudták mi az amit lehet és mi az amit nem. Lili és Bebe viszont még nem igazán jártak ekkora boltban, fogalmuk sem volt, hogy ilyen egyáltalán létezik, ezért mindent átvettünk pontról pontra. Az első meglepetés akkor érte őket, mikor a forgóajtó elé értünk. Nagy csodálattal bámulták a pörgő monstrumot, míg a rohanó tömeg már türelmetlenül gyűlni kezdett körülöttünk. Gyorsan ...

Mint minden esetben természetesen a nevelőszülőségben is hemzsegnek a dilettáns "profik", akik minden tapasztalat nélkül jobban tudják egyes helyzetekben hogyan is kellene viselkedni, mit is kellene csinálni, hogyan kellene nevelni a nevelőszülő helyében. Vicces és egyben szomorú tud lenni, mikor egy közel 20 éves tapasztalattal rendelkező nevelőszülőt kioktat egy teljesen tapasztalatlan laikus.

Ez akkor még inkább érvényesül, ha az adott illetőnek szülői tapasztalata sincs, ezáltal sikerül bevetni a "szeretet mindent megold" című tanácsot. Nos igen. Ebben én is hiszek. De NEM CSAK a szeretet.

Egy nevelt gyermek - elhagyott gyermek

A nevelőszülők gondjai, gyermekneveléssel kapcsolatos problémái teljesen különböznek egy átlag ...

Én bevallom, hogy NEHÉZ. Egyáltalán nem könnyű, bár sosem ringattam magam álomvilágba, hogy az lesz. Sokan óva intettek korábban, hogy ha már egyszer így döntöttem, hogy nevelőszülő leszek, akkor csak kis gyermeket fogadjak, nagyobbakat semmiképp. A nagyobb gyerekeket már szinte lehetetlen megnevelni. 

Az élet úgy hozta, hogy Lili és Bebe kerültek hozzánk, vállalva a kockázatot, hogy sokkal nehezebb lesz, mint egy kisebb gyerkőccel, babával, akibe még nem égett bele a sok negatív hatás ami az élete során érte őt. 

Lili 9 éves, Bebe 7. Nekem nagyon távolinak tűnik mikor kimondom, hogy L 11 éves, Zé pedig 8 ..........de régen volt mikor még babáztam velük, hogy elrepült ez az idő. Mennyi minden történt azóta. Mennyit változtam ...

Megjelentek az első komolyabb problémák, összetűzések, ami nagy dilemmára késztetett az elmúlt napokban. Természetesen sok mindenre fel voltam készülve, erre is, de azért nem egyszerű a helyzet.

Adott 4 gyerek. 11, 9, 8 és 7 évesek. Két-két tesó, két különböző szocializáltság, két teljesen különböző szokás rendszer, életút, és minden. Mindenben különböztek egészen idáig.

L és Zé elég jól fel lettek készítve az új jövevényekre, sok sok mindent átbeszéltünk milyen problémák merülhetnek majd fel, miben lesz más az életünk. Azt gondolom, hogy nagyon jól kezelik is a jelenlegi helyzetet, mindenben partnerek. Én úgy neveltem fel őket, hogy a tesó az a biztos pont, akire mindig minden helyzetben számíthatnak. Tartsanak ki ...

Azok számára, akik az emberiségben való hitüket, bizalmukat teljesen elveszítették, az egyik legjobb lehetőség a traumák feldolgozására az állatterápia. Ő nem ítélkezik, nem bánt, nem szúr hátba, nem aláz meg, nem él vissza a bizalmaddal. 

Nálunk fenn áll az a szerencsés helyzet, a saját gyengeségemből adódóan (minden menthető állatot hazahoztam az elmúlt években), hogy nem kell messze mennünk az állatok szeretetéért. 

 Sok volt közöttük akiket bántottak, megvertek, eldobtak (erről már korábbi írásomban olvashattatok), de mára mindegyikük egészséges és boldog. Ami megkülönbözteti őket egy átlagos életű állattól, az az empatikus képességük. 

Azt gondolom, hogy ahhoz az áttöréshez ami Bebénél ...

Mióta Lili és Bebe hozzánk került, rengeteg olyan élmény ért engem is mint valamennyire kívülállót, hogy folyamatosan azon jár az agyam, hogyan kezdjünk bele ezeknek a traumáknak, stressz gócoknak a feldolgozásába. Ötletem rengeteg van, nyilván van amit már alkalmaztunk is (pl. beszélgetős séta), de mégis mi lehet az ami nekik  a leginkább segít. 

Szerencsére Lili olyan szempontból könnyebb eset, hogy elmondja mit érez, sokszor könnyekben ki is adja magából ezeket, de emellett azt is tudom, hogy általában azoknál a gyerekeknél akiknél verbálisan ez szuperul kijön, lelkileg annál mélyebb nyomokat hagyott. Bebe nem sokat beszél erről, ha igen akkor pedig hisztériás vagdalkozásban nyilvánul meg. Mindkettőjüknek más más módszerekre ...

4 gyerek mellett megvan az a szerencsés helyzet, hogy sokszor csak hallgatom a beszélgetéseiket és olyan, mintha egy stand up comedy előadáson csücsülnék.

Főzés, mosogatás vagy épp teregetés közben sokszor csak annyit látni belőlem, hogy rázkódom a nevetéstől. Szerencse, hogy nem sokan látnak ilyenkor...... 

1. Éjszakai szösszenet Bebétől....éjjel 2-kor:

- Bebe: Anyaaaaaaaaaaaaaa

- Én rohanok a szobába még félálomban, kérdezem mi a baj?

- B: Semmi, csak felkeltem. Gondoltam jobb, ha tudod. De visszafekszem mert álmos vagyok, kimennél?

Még szerencse, hogy szólt....

2. Épp csirkét sütöttem, mikor Lili jött hozzám:

- Lili: Anya, segíteni szeretnék.

- Én: Jajj Drágám de aranyos vagy - nem vagyok én ehhez ...

Őszinte vallomás

Vannak nehéz pillanatok, órák. Most is az. Lili nem aludt tegnap éjjel, és ma éjjel sem. Rémálmai vannak. Mellettem alszik, félt a szobájában Bebével, ezért ide kucorodott. 

Felébred óránként és ellenőrzi ott vagyok-e mellette. Persze mindig ott vagyok. Nem bízik még teljesen. Elmondtam, hogy soha de soha nem hagyom őket magukra még 5 percre sem. Elmesélte, hogy régen előfordult, hogy hosszú hosszú időre egyedül maradtak. Többször volt éjszaka, sötét, arra emlékszik, és arra is, hogy nem volt mit enni. Ezért kristálycukrot eszegettek. De nem ez volt a legrosszabb. Hanem az, hogy nem tudta végleg egyedül maradtak-e. Vajon lesz-e még valaki aki rájuk néz, aki törődik velük, aki megeteti őket???

Egy óra múlva ...