Korábbi cikkemben válaszoltam kérdésekre, amit Ti tettetek fel nekem. Ismét köszönöm a bizalmat, és igyekszem a kérdéseitekre folyamatosan válaszolni! Íme a további 5 leggyakoribb kérdés Tőletek:

6. Kapok segítséget egy problémás gyereknél?

Igen. Erre szolgál a jelzőrendszer. Ha jelzed a problémát a nevelőszülői tanácsadódnál, vagy akár a gyámnál, akkor intézkednek, hogy szakember segítsen nektek. A szolgáltató rendelkezik saját pszichológussal, aki ilyen esetekben szívesen ad neked is tanácsot, hogyan kezeld a problémát. A gyám pedig intézkedik arról, hogy maga a gyermek is segítséget kapjon ha szükséges. 

Sajnos a problémák megoldása azonban nem egy-két nap alatt történik, sőt. A legtöbb esetben, egy traumatizált gyermeknél évekbe telik, míg sikerül valahogy feldolgoznia a  vele átélteket. Így még ha kaptok is segítséget, tudnod kell, hogy a legtöbbet te teszel majd a gyermekért. Beszélgetéssel, őszinteséggel, megértéssel, odaadással és sok sok szeretettel. 

Tudnod kell, hogy mikor rosszalkodik, kiabál, sír vagy veszekszik, mikor visszabeszél, mikor rád csapja az ajtót, mikor dacosan fordul feléd, ezek mind mind az ő lelki sérüléseiből fakadnak (hacsak nem szólt közbe a kamaszkor, akkor ez fokozódik). Mikor téged hibáztat, amiért nem lehet a szüleivel, vagy mikor azt mondja gyűlöl.... Nem neked szólnak. Az a rengeteg feszültség, a sok meg nem értettség, a tehetetlenség, a düh beszél belőle, amit neked kell megtanítani, hogyan tud majd kezelni. 

Mikor nehezebb idők vannak, tudnod kell, hogy pont ez a Te feladatod. Segíteni neki. Ott lenni, ha szüksége van rád. Elmondani, hogy megérted mit érez. Biztosítani arról, hogy szereted. Megölelni, és meghallgatni. Légy boldog ha mesél. Hallgasd mit mond el neked. Minél többet mesél, annál mélyebb a bizalom. Annál könnyebb lesz őt megértened. Annál könnyebben tudsz majd segíteni neki. Sokszor az is elég, ha meghallgatod, és tudja, hogy van aki megérti őt. 

7. Hogy lehet feldolgozni ha elvisznek egy gyermeket tőlem?

Minden gyermektől való elválást egy gyász folyamat követ. Mert eljön az a pillanat mikor el kell engedni. Vagy azért, mert visszakerülhet a saját családjához, vagy azért mert örökbefogadják, vagy mert valamilyen oknál fogva kiemelték a családodból (pl. komoly magatartási és viselkedési problémák miatt). 

A gyász ilyenkor természetes. Hiszen szorosan kötődtök már egymáshoz, és el kell engedni egymás kezét. 

A gyásznak 5 szakasza van

Tagadás és izoláció 

Érzelmi bénultság, üresség érzés fog el. Nem tudsz tisztán gondolkodni, beszélni. Az elején talán hitegeted magad, hogy ez nem végleges. De ez időleges védekezési módszer, az elfogadás szakaszában már elmúlik. 

 Harag

Érzelmi hullámvasút. Érzelmi kitörések, düh, harag és mánia követi. Ez kihat a környezetedre is, így például a családtagokra, többi nevelt és saját gyermekre is. Neked itt őket is figyelembe kell venned, akár segíthet, hogy együtt élitek át a nehézségeket, könnyebb ha meg tudjátok beszélni egymással. Haragot érezhetsz, felelőst keresel, hogy miért és ki miatt alakultak úgy a dolgok ahogy. 

Ebben a szakaszban már a tudatos emlékezés dominál, és előkerülnek a szép emlékek is. Attól függően mennyi időt töltöttetek együtt, emlékezni fogsz a sok szép közös élményre. Csökken a gyász tüneteinek intenzitása, erősödik a racionális elfogadás.  Ez ugyanakkor az elfogadás állapotának előkészítése.  A fázis akkor sikeres, ha a végén képes vagy elfogadni az elválást. 

Elfogadás

Ez az a pillanat, amikor már nem gondolsz rá minden egyes percben, pillanatban. Itt már az emlékeidben ugyan tovább él a gyermekkel eltöltött közös múlt, de képes leszel a normális életvitelre. Ismét tudsz örülni az élet szépségeinek, nem gyötör már bűntudat, vannak életcéljaid és terveid azok megvalósítására. Megújulnak szociális kapcsolatai, elmúlnak a testi tünetek, megszűnik az érzelmi hullámzás. Képes vagy újra befogadni minden újat, és segíteni. Mert ez a cél. 

8. Tényleg lehet úgy szeretni őket, mint a sajátodat?

 Igen, lehet. Minden gyermek más és más. Minden gyermek önálló személyiséggel rendelkezik. Más és más világképpel. A nagyobbak már egy kialakult szokásrendszerrel. Előfordulhat, hogy egy nevelőszülő és nevelt gyermek között nem alakul ki az a mély kötelék, ami a cél lenne, mert a személyiségük nem passzol egymáshoz. De a legtöbb esetben, amit a tapasztalat és a sok sok nevelőszülő elmesél az, hogy bizony tudják ugyanúgy szeretni a nevelt gyermeket,és bizony a gyermekben is kialakul az a mély szeretet, kialakul a mély kapcsolat. 

9. Akkor is lehetek nevelőszülő, ha nincs saját gyerekem?

Igen, lehetsz. A felkészítő tanfolyam mindenre kiterjed, ezért nem feltétlenül van hátrányban az, akinek nincs saját gyermekkel tapasztalata. Viszont tudnod kell, ahogy már korábban is leírtam, hogy a nevelésbe vett gyermekek nagy része traumatizált, lelkileg sérült (sokszor fizikailag is) gyermekek. Így más bánásmódot is igényelnek, mint egy teljesen egészséges gyermek. Idővel ezek a lelki sebek gyógyulnak, minden nappal kicsit könnyebb, de bizony az odakerülést követő időszak kemény is tud lenni. 

Ha nincs saját gyermeked, nincs összehasonlítási alapod, de az anyai/apai ösztöneid ugyanúgy nem hagynak majd cserben! 

10. Ha nem a pénzért, akkor miért?

Őszinte leszek, ha valaki feltette nekem ezt a kérdést, akkor azt válaszoltam, hogy ha ez a kérdés felmerül benned, akkor ne válaszd ezt a hivatást. 

Mert bizony a nevelőszülők  keresete nem magas, ha valaki "csak a pénzért" vállalná, akkor hamar belebukna. Hogy miért? 

Azért, mert ezeknek a gyermekeknek szeretetre, törődésre, figyelemre, odaadásra és sok sok beszélgetésre van szüksége. Ha valakiben nem merül fel az, hogy azért vállalja ezt a hivatást, hogy segítsen ezeken a gyerekeken, ha nem jut eszébe az, hogy ezzel hány életet, sorsot változtathat meg, fordíthat át pozitív irányba, akkor nincs értelme belekezdeni.

Én többek között azért választottam ezt a hivatást, mert szerettem volna tenni valamit azért, hogy jobbá váljon a világ. Igen, közhely, de igaz. Mert ha akár csak egy gyermeknek biztosítasz meleg, szerető otthont amíg szüksége van rád, már egy életet megváltoztattál. Mert megmutattad neki, hogy van biztonság, hogy van szeretet, van értelme a dolgoknak és neki pedig értéke. Lehet, hogy az a kisgyermek később pont emiatt válik majd a társadalmunk értékes tagjává, mert Te megmutattad neki, hogy azzá tud válni!

Mert minden apró segítség egy csepp a tengerben, de cseppek nélkül nincsen tenger sem!

Ha szeretnétek még többet megtudni a nevelőszülőségről, a feltételekről, a folyamatáról, látogassatok el a www.gyermekvedok.hu oldalára még több információért!

Engem is kereshettek a https://www.facebook.com/neveloanyu/   oldalon, vagy a neveloanyu@gmail.com e-mail címen! Kérdéseitekre ezután is szívesen válaszolok!

Pussz Nektek

NevelőAnyu