2018. ápr 18.

A fegyelmezés feladata egy nevelt gyermek esetén 2. rész - fegyelmezési trükkök

írta: NevelőAnyu
A fegyelmezés feladata egy nevelt gyermek esetén 2. rész - fegyelmezési trükkök

 

 

 

 A gyerekek természetes módon feszegetik a határaikat, szegik meg a szabályokat, azáltal próbálgatva saját életterüket. Teljesen normális az, hogy egy gyermek néha engedetlen, nem teszi amit kérünk, vagy netán pontosan az ellenkezőjét teszi.

Korábbi cikkemben írtam arról, mi hogyan fektettük le az alapokat, a K.E.K.SZ. módszerrel. Most néhány trükköt, ötletet írok le, amik nálunk beváltak, működtek.

 

Fontos, hogy a fegyelmezés módszere ne sértse a gyermek személyiségét, tudnia kell, hogy nem vele, csupán a viselkedésével van probléma, azon kell változtatni. Pl. Soha ne mondjuk neki, hogy "Buta vagy!", hanem azt, hogy "Butaságot csináltál!". Így megmarad az önbizalma, a biztonságérzete. Meg kell értenie, hogy a viselkedése nem helyes, változtatni kell, de nem szabad, hogy teljes személyiségében ingassuk meg.

Éljünk minél többet a pozitív megerősítés nevelési eszközével! Dícsérjük mindenért amiért lehet! "Milyen szép rendet raktál!" "De ügyesen eltetted magad után a tányért!" "Milyen ügyes vagy, hogy köszöntél az utcán a néninek!" 

Minél több pozitív megerősítést kap a gyermek, annál jobban rögzül benne, hogy mi az ami helyes és mi az ami nem. 

Bebe rendszeresen verekedett, mindenre rúgás, vagy ütés volt a reakciója. Bebe 7 éves, már nagyobb, így vele több módszert is alkalmaztam. Otthon rendszeres volt az, hogy ok nélkül belerúgott vagy beleütött a fiúkba és Lilibe is. Minden egyes ilyen alkalommal megfogtam a kezét, letérdeltem hozzá, félrevittem, hogy megbeszéljük. 

 Előfordult, hogy egy-egy ilyen alkalommal dührohamot kapott, az arcát tépte a kezével és közben kiabált, látszott, hogy egyáltalán nem hallja amit mondok. Ilyenkor az első, és legfontosabb, hogy lenyugodjon. Próbálkoztam azzal, hogy átölelem és az ölemben megnyugtatom. Sajnos ez nem vált be, mert ilyenkor engem is megrúgott, ütött, tépett, csak még jobban belehergelte magát. 

Megnyugtatás

Minden nevelt gyermek traumatizált, hiszen ki lettek emelve a vér szerinti családjukból. A nagyobb gyermekek többsége pedig már olyan élményekkel érkezik a nevelőcsaládba, amiket fontos megérteni és elfogadni. Fontos, hogy megértsük a gyermek miért viselkedik úgy, ahogy, hogy azután korrigálni tudjuk, helyes irányba tudjuk terelni őt. Nem tudhatjuk, hogy előtte korábban milyen mintákat látott. A konfliktuskezelést ugyanúgy tanulni kell, és ha eddig neki nem volt kitől, vagy rossz minta volt előtte, nem várhatjuk el, hogy helyesen cselekedjen. 

Egy ilyen dühroham alkalmával, bevittem a szobába, leültettem a szőnyegre, és egy nagy plüss macit adtam a kezébe (egyrészt azért, hogy saját magában nehogy kárt tegyen, másrészt a maci megnyugtatólag hat minden kisgyermekre). Bebe kiabált mikor bevittem, rúgott, harapott. Míg ő a szőnyegen ült, én halkan beszéltem hozzá, hiába kiabált, akkor sem emeltem fel a hangom. Folyamatosan mondogattam neki, megértem, hogy dühös, de ez a viselkedés akkor sem helyes. Segítek, hogyan kell helyesen, de akkor nyugodjon meg, és figyeljen. Elmondtam, hogy most is szeretem, de ezt nem teheti meg, nem bánthat másokat. 

Minden ilyen alkalom után egyre gyorsabban nyugodott meg. Először 20 perc kellett, aztán 15, most már el sem jut a dührohamig. 

Következmény

Fontos, hogy minden helytelen cselekedetnek legyen következménye. Ha sokszor csak ígérgetünk, de aztán nem tartjuk be azt, a gyerekek hamar rájönnek, hogy nem számít mit tesznek, nem lesznek következményei. 

A büntetésnél fontos szem előtt tartani:

- Ne várjunk vele! Ha elhalasztjuk a büntetést, akkor a gyermek már nem fogja tudni miért is kapta azt. Nem fog emlékezni arra, amit elmondtunk neki, hogy mit és miért nem szabad. (Pl. holnap nem játszhatsz a kedvenc játékoddal! - másnap már nem fog emlékezni arra, miért is kapta ezt a büntetést.)

- Ne tartson sokáig! Nálunk jól bevált módszer, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelően annyi perc büntenést kapnak, ahány évesek. Pl. Zé 8 éves, ezért ha olyasmit tesz ami nem elfogadható akkor beküldöm  a szobájába 8 percre. Addig nem játszhat, nem beszélgethet a többiekkel, csak gondolkozhat. Nagyon nem szereti, ezért inkább kétszer meggondolja mit tesz és hogyan. Szerencsére nagyon ritka, hogy büntetni kell.

- Egyszerű legyen! Pl. gondolkozó szőnyegre való ültetés a korának megfelelő időtartamig. 

- Mindig legyen következmény! A gyermekek ismétlés útján tanulnak. Ha mindig ugyanazt közvetítjük nekik, akkor el fogják tudni sajátítani a helyes viselkedés szabályait. Ezért fontos, hogy minden esetben legyen következménye a rossz viselkedésnek. Ha következetlenek vagyunk, akkor összezavarjuk vele a gyermeket, nem fogja érteni, hogy egyszer miért lehet, máskor pedig miért nem. 

 - Ne félemlítsük meg! Ha nem hajolunk le hozzá, ha emelt hangon kiabálunk, ha fenyegetjük, akkor megfélemlítjük a gyermeket. A megfélemlített gyermek úgy tűnhet szót fogad. De nem fogja megérteni a miért-eket. Azért fogad szót, mert fél és nem azért mert megértette, hogy az a viselkedés helytelen. Így később sem fog helyesen viselkedni.

 Fontos az, hogy ne alkalmazz fizikai fenyítést, mindegy, hogy milyen rosszaságot követett el a gyermek. A babák és a kisgyermekek még nem tudnak összefüggést teremteni a vétség és a fizikai fenyítés között.

A helyes viselkedés

 

Bebe azért verekedett folyamatosan, mert az eszköztára csak ebben merült ki. Nem tudta, hogy ha problémája van akkor azt meg lehet beszélni, nem tudta, hogy ha nem tetszik neki valami, akkor lehet szólni a másiknak. A helyes viselkedést meg lehet tanulni, de nem könnyű, és nem rövid folyamat egy nevelt gyermek esetén. A már berögzült viselkedés minták feloldása, és az újak rögzítése nagy feladat. Azonban minél előbb megtanulják a helyes viselkedés alapjait, annál nagyobb esélyük lesz egy boldog, kiegyensúlyozott, önálló életre.

Minden esetben, ha a gyermek helytelenül cselekszik, le kell ülni vele, és át kell beszélni a történteket, majd elmondani, mi lett volna a helyes. Fárasztó igen, hogy minden egyes konfliktus helyzetben újra és újra elmagyarázzuk mit kellene tenni. De minél többször hallja a gyermek, annál hamarabb fogja tudni alkalmazni azokat. 

Bebe most már ritkábban verekszik. Először szól, ha nem tetszik neki valami. Megtanulta, hogy mindent meg lehet beszélni, csak figyelni kell egymásra. Megtanulta, hogy a verekedés nem old meg semmit. 

De ehhez az kellett, hogy minden alkalommal mikor dühbe gurult valamiért, leüljünk és megbeszéljük:

- Miért mérges?

- Lehet rajta változtatni?

- Hogyan érheti el amit szeretne?

Egy idő után rájött, hogy azzal ha verekszik csak messzebb kerül a céljától! 

A gyermeknevelés nem könnyű feladat. Kitartást és önfegyelmet kíván. A mostani erőfeszítéseink azonban később megtérülnek! Ha a kezdetektől fogva következetesen betartatjuk velük a szabályokat, de emellett érzik, hogy szeretjük és tiszteljük őket, az egyéniségüket, később felelősségteljes, ömmagukban és másokban megbízó felnőttekké válhatnak, akik nem félnek az élet kihívásaitól. 

 

Tartsatok velünk itt is: https://www.facebook.com/neveloanyu/!

 A Nevelési Kisokost a www.gyermekvedok.hu oldalon is olvashatjátok, számos egyéb fontos info mellett!

Pussz Nektek 

NevelőAnyu

 

 

 

Szólj hozzá

terápia anya gyereknevelés szorongás gyermekvédelem nevelés kineziológia stresszoldás önbizalom egyedül szabadon coaching lélekbúvár önállóság nevelőszülő life coach szeretve nevelni nevelőanyu neveltgyermek