2017. nov 13.

ÚTMUTATÓ ÚJ NEVELŐSZÜLŐKNEK II.

írta: NevelőAnyu
ÚTMUTATÓ ÚJ NEVELŐSZÜLŐKNEK II.

Milyen nehézségekkel kell szembenézned nevelőszülőként?

 

Sajnos sokaktól hallottam, hogy elkülönítik a "megélhetési nevelőszülőt" (hivatásos nevelőszülő, aki foglalkoztatási viszonyban áll szolgáltatójával) és csak ebből él, ellentétben a "rendes" munka mellett tevékenykedő nevelőszülővel. 

Sokan anyagiasnak és számítónak nevezik azokat a családokat, ahol pl. anyuka "csak" nevelőszülőként dolgozik.

Én ezt nem tartom igazságos megítélésnek, elmondom miért.

Azért szerintem az mindenki számára világos, hogy aki ezt nem hivatásként tekinti, hamar beletörik a bicskája. Nem lehet vele milliókat keresni, sőt ahhoz, hogy egyáltalán alkalmas legyél, kell, hogy legyen egy alap egzisztenciád, ahová fogadhatod a gyerekeket. 

Azoknak üzenem akik anyagias, otthonülő, semmittevő embereknek minősítik a nevelőszülőket:

 

Kérlek vállalj el egy olyan munkát, minimális pénzért, ahol:

- nem napi 8 órát dolgozol, hanem 24-et

- nincs szabadnap, folyamatosan készenlétben kell lenned, ha fáradt vagy, ha beteg, ha eleged van mindenből....itt nincs ám olyan, hogy na akkor fogom magam és hazamegyek....

- bele kell tenned magadból mindent. Nem elég, hogy leülsz a gép elé és pötyögsz napi 8 órát, vagy csinálsz bármit amit a főnököd elvár, ami a dolgod. Nem teheted le 8 óra után a munkát, bármi történik is. Nem elég, ha monoton csinálod a dolgod. Szívvel-lélekkel kell és csak így lehet. Ha nem így gondolod, bele se kezdj.

-ha éjjel van rád szükség, akkor is 100%-ban ott kell lenned. 

-egyszerre vagy "pedagógus, pszichológus, karbantartó, takarító,szakác......" és sok más 

 

Hallottam már olyan megjegyzést, hogy "jó lesz ez munkának, gyereket nevelni már tudok, itt meg amúgy sem kell annyi mindent megadni a gyereknek, szeretetben legalábbis, hát nem az enyém ". 

Nem???!!! Dehogynem! Sőt még többet. 

 

A NEHÉZSÉGEK

Muszáj ezekről is beszélni. Tudom, hogy rengeteg fantasztikus nevelőszülő van Magyarországon, körülöttem is van olyan aki nagy példa számomra. 

De sokan, akik tervezik, hogy belevágnak, nincsenek tisztában egy-két olyan problémával, amivel bizony szinte biztos, hogy szembesülni fognak nevelőszülői munkájuk során. 

 

 


 

 

1. Az elengedés

 

Itt TE nevelőszülő vagy. Ami nem azt jelenti, hogy a gyermek nálad cseperedik fel. Lehet, hogy hozzád kerül kisbabaként, vagy pár éves korában, de egyáltalán nem biztos, hogy látod majd felnőni, vagy, hogy része leszel az életének a későbbi évek folyamán. Az is lehet, hogy mire felnő, már el is felejti, hogy ki voltál az életében. (De soha ne felejtsd el, ha nem is emlékszik majd rád, olyan nyomot hagysz az életében, ami teljesen meg is változtathatja azt.)

Már korábban is írtam, hogy minden eset más és más. Nincs egy séma, nincs egy átfogó statisztika, nincs biztos jövőkép egyik esetben sem. Ezek a gyermekek pontosan azért kerülnek hozzád, mert olyan helyzetbe kerültek a szüleik által, ami bizonytalan.

A nevelőszülő feladata az, hogy biztosítsa ezeknek a vér szerinti családjuktól elszakított gyermekeknek az otthont, a szeretetet és a biztonságot. Addig ameddig kell. Ha hónapokig akkor hónapokig, ha évekig akkor évekig. Ezt nem a nevelőszülő dönti el. A mi dolgunk mind a mellett, hogy biztonságot adunk, az , hogy támogassuk a gyermekeket. Sok kisgyermek tartja a vér szerinti családdal a kapcsolatot, és fenn áll a lehetősége annak, hogy majd vissza is mehet oda, amint a szülők rendezik körülményeiket. 

Fel kell készülni rá (ha erre fel lehet egyáltalán), hogy el kell majd engedni a gyermeket. 

Minden ilyen eset hasonló mint egy gyász folyamat. Odakerül hozzád, megszereted, mindent megadsz neki, évekig az életed, a családod része. 

De eljön az a pillanat, amikor tovább kell engedni. Akár ha örökbefogadó, akár ha a vér szerinti családjához kerül vissza. Neked pedig, akármilyen nehéz, támogatnod kell ebben. 

 

2. A vér szerinti család

 

Bizony azok a gyermekek akiket átmenetileg ti neveltek igenis rendelkeznek vér szerinti családdal. Nagy részük nem árva, sőt. 

A gyámügy, mikor megtörténik a kihelyezés (és odakerül hozzád a gyermek), hoz egy határozatot, amelyben az is szabályozva van, hogy a vér szerinti szülőnek milyen kapcsolattartása lesz a gyermekkel. 

Mielőtt belevágsz, ezt is nagyon át kell gondolnod. Tudsz-e elfogulatlanul, a szülőt is támogatva nevelni?

A vér szerinti szülők egy része sajnos nem azért kényszerült ebbe a helyzetbe, mert pl. anyagilag ellehetetlenült, de egyébként imádja a gyermekét és mindent megtesz, hogy visszakaphassa. Vannak olyan anyák, apák akik valójában annyira nem igyekeznek erre, nekik jó így, hogy néha látják a csemetéjüket, de nem ők "bajlódnak" vele. Ilyenkor van az, hogy neked nyilván meglesz egy véleményed róluk, ami nem túl pozitív. Talán még megjegyzéseket is kapsz majd egy-egy kapcsolattartáskor, ahol a vér szerinti anya vagy apa kritizál téged mint nevelőszülőt, annak ellenére, hogy ő alkalmatlan a nevelésre....hiszen pont ezért van nálad a gyermeke.

De azt meg kell értened, hogy ezeknek a gyermekeknek, mint minden gyermeknek ezek a "szülők" jelentik a mindent. 

 

Nem mondhatod neki, hogy de hát "miért szereted mikor ő nem tesz érted semmit" stb.... A gyermek akkor fog bízni benned, akkor lesz egyensúlyban, ha nem kell azt éreznie, hogy meg kell felelni. Ha nem kell azt éreznie, hogy ha szeretem anyát akkor NevelőAnyu engem majd kevésbé szeret. El kell fogadni, hogy ő onnan jött, eddig semmi mást nem tapasztalt, ők jelentették neki az otthont....bármilyen is volt az.

Ugyanez igaz egyébként az elvált szülők esetén. Annyi harc van mindenhol, annyi sérült kisgyermek lesz csak azért mert a felnőttek nem képesek túllépni saját egójukon. Miért kell szidni a másikat a gyerek előtt? Attól még nem lesz könnyebb túl tenni magad a saját sérelmeiden! Azzal, hogy belevonod a gyermeket, csak őt bántod. Nem a másik felet. Arról nem is beszélve, hogy minél többször hallja a szitkozódást a gyermek, annál jobban ragaszkodik ahhoz a félhez, aki nem teszi ugyanezt. Mert ott nincs belevonva. Ott nem kell olyasmit hallgatnia ami nem rá tartozik, és csak frusztrációt okoz neki. 

 

Neked sem lesz mindegy, hogy az a gyermek boldog amíg nálad van, vagy állandóan nyűgös, ha pedig nagyobb akkor egyéb problémás viselkedésben ütközik majd ki a lelki vívódása. Az a cél, hogy te is megtaláld a hivatás szépségét, hogy észrevedd mennyi mindent adhatsz és kaphatsz is ezáltal. 

Nem könnyű, de megéri. Megváltoztathatod emberek életét, sorsát. Lehet, ha TE nem vagy akkor ott, annak a kisgyermeknek az élete teljesen máshogy alakul.

Elindíthatod egy olyan úton ami vezet valahová, nem a bizonytalanságba!

 

 

https://www.facebook.com/neveloanyu/?ref=aymt_homepage_panel

@neveloanyu

Pussz Nektek

NevelőAnyu

Szólj hozzá